magyarorszag

A történeti városi táj kezelési problémáival, örökségvédelmi kategóriaként való elfogadtatásával, valamint Budapest világörökségi helyszíneivel foglalkozott a Collegium Budapest budai várbeli épületében megtartott, kedden véget ért, kétnapos nemzetközi konferencia - tájékoztatott a záró napon a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) elnökhelyettese.

Közös programok és jegyértékesítés, együttes kommunikációs és marketing akciók jelzik, hogy jó az együttműködés a Haydn-év osztrák és magyar szervezői, Burgenland tartomány és a Klassz Zenei Iroda között; az emlékév osztrák internetes oldala mellett már a magyar honlap is böngészhető - hangzott el a Haydn-évről tartott szerdai budapesti sajtótájékoztatón, az MTA Zenetudományi Intézetében.
 

Hiller István oktatási és kulturális miniszter, valamint Ertugrul Günay török kulturális miniszter felavatta a Thököly-emlékházat a törökországi Kocaeliben (régi nevén Izmitben). A tárcavezető emellett tárgyalásokat folytatott a török közoktatási miniszterrel, és találkozik az isztambuli európai kulturális fővárosi bizottság vezetőjével.

Az idei szezonban, márciustól novemberig közel háromszor annyian látogatták meg az Ipolytarnóci Ősmaradványok Természetvédelmi Területet, mint a múlt év azonos időszakában: 57 ezren voltak kíváncsiak idén hazánk ősvilági Pompejiére.

Az út hossza 1128 kilométer és 200 méter. Ritkán járt szakaszait időről időre visszaveszi az erdő, a Budapest határában húzódó ösvényeit viszont szeméthegyekkel és építési törmelékkel "kövezték ki" látogatói. A rendszerváltás óta több mint ötvenezren vágtak neki, a rekordot egy békéscsabai sportember tartja, aki tizenhét nap alatt végigfutotta. A többség néhány résztáv után feladta, a végállomásra évente csupán hetven-száz túrázó érkezik meg. Az Országos Kéktúrát ötvenhét év alatt négyezer-négyszázan járták végig.

Romhányi Tamás | Népszabadság | 2008. november 15.

Az út hossza 1128 kilométer és 200 méter. Ritkán járt szakaszait időről időre visszaveszi az erdő, a Budapest határában húzódó ösvényeit viszont szeméthegyekkel és építési törmelékkel "kövezték ki" látogatói. A rendszerváltás óta több mint ötvenezren vágtak neki, a rekordot egy békéscsabai sportember tartja, aki tizenhét nap alatt végigfutotta. A többség néhány résztáv után feladta, a végállomásra évente csupán hetven-száz túrázó érkezik meg. Az Országos Kéktúrát ötvenhét év alatt négyezer-négyszázan járták végig.

» Képgaléria

2008. november 21-én és 22-én rendezik meg az idei Érmindszenti zarándoklatot Szatmárnémetiben és Adyfalván. (KultúrPont)

Nagy tisztelete van a szőlőnek és a bornak az Alpokalján a történelmi Soproni Borvidékhez tartozó Kőszeg-Csepreg- Vaskeresztes háromszögben. Most szombaton például borbált rendeznek, bormestert választanak. A rendezvényeket fényes külsőségek közt az Európai Borlovagrend legátusának közreműködésével Kőszegen a Borbarát Hölgyek Egyesülete szervezi.

Györe Zoltán | Népszabadság | 2008. november 10.

A múzeum római kori zsidó sírköveket is őriz

A régi pesti zsidó negyedet három zsinagóga - a Dohány, a Kazinczy és a Rumbach utcai - fogja közre. A három vallási irányzatot képviselő zsidó templom körül épültek ki a XIX-XX. században a pesti zsidóság közösségi, kulturális és igazgatási központjai. Ugyanezt a területet 1944-ben a fasiszták gettónak jelölték ki, fallal vették körül, és mintegy 70 ezer, javaitól és jogaitól megfosztott zsidót kényszerítettek oda.

Gál Zsuzsa | Népszabadság | 2008. október 20.

Dohány utcai zsinagóga

Nem csupán gyönyörű tájat, de érdekes szellemi kalandtúrát is kínál az utazónak az Ipoly völgye és a Cserhát. Irodalmi vidék ez, amely költőket, írókat ihletett meg.

Tarnóczi László | Népszabadság | 2008. október 20.

Praznovszky Mihály irodalomtörténész javaslatát megfogadva Horpácsról vágok neki az útnak, amely Mikszáth, Krúdy, Madách, Balassi nyomába szegődve kacsáztat a mai országhatárt jelentő Ipolyon át hol az egykor Mikszáthfalvának is nevezett Szklabonyára, hol pedig Gács tetszetős várkastélyába. Sőt akár tovább is, akár Zólyom várába, vagy visszavisz a szelíd dombokkal és kanyargós utakkal teli Cserhátba. A farzsebbe még a Nógrád Megyei Természetjáró Szövetség igazolófüzetét is beteszem, hisz az irodalmi túra végén egy kitűző lehet a jutalmam - csak valami módon, múzeumi pecséttel, esetleg a helyi üzletben vásárolt csoki blokkjával igazolnom kell, hogy autóval, motorral, kerékpárral, gyalog vagy kisvonattal valóban bejártam ezt a vidéket.

Hajóroncs Salineddánál
2009 januárjában lép érvénybe a víz alatti kulturális örökségek védelméről szóló UNESCO egyezmény. (UNESCO)

2008 októberében hagyták jóvá a vízalatti kulturális örökségek védelméről szóló UNESCO egyezményt. A megállapodás 2009. január 2-ától lép érvénybe.

A reneszánsz utak - virtuális találkozások című kiállítással a Petőfi Irodalmi Múzeum arra tesz kísérletet, hogy a Reneszánsz Év alkalmából hidat építsen a hajdani tudósok, írók, költők szellemi világa, műveltségének forrásai és a ma rendelkezésünkre álló ismeretszerzési technikák, vizuális eszközök között.

A faluban működik a becsületkassza

Ilyentájt hetekig tartó népvándorlás kerekedik a szubalpin klímájáról híres kistérségben, főleg Velemben. Ki-ki megkóstolná a helyben parázson vagy nyílt lángon sütött csemegét, melynek még az illata is nyálcsorgató.

Györe Zoltán | Népszabadság | 2008. október 20.

Nem véletlen, hogy egykor még a bécsi udvarba is szállították a süteménybe vagy kacsába valót.
A népünnepélyt jelzi, hogy a kistelepülésen minden háznál hetekkel-hónapokkal előbb készülnek arra, hogy vendég láttán frissen ropogósra süssék a válogatott, jól megvágott szemeket, és süteményeket készítsenek. A méhészek például üvegbe zárva árulják a természetből szorgos rovarok által összehordott kincsüket. Van, aki gesztenyemézes pálinkával is traktálja a vendéget. Ki is tesznek a gazdák mindent a ház elé a kisszékre egy dunsztosüveg kíséretében, hogy abba tegyék az elcsábult vevők a pénzt. Ha hiszik, ha nem, működik a becsületkassza.

Tapasztalat az is, hogy a gesztenyeünnep ma már túlnőtt a kistérségen. Ezt bizonyítja, hogy nemrég a tíz "műfajban" meghirdetett - pudingtól a krémesig - gesztenyés sütemények versenyét egy körmendi háziasszony nyerte meg hagyományos habos, gesztenyés finomságával. Persze olyan is volt, aki gesztenyés vadpörköltet főzött bográcsban. Arról azonban nem szól a fáma, hogy tunkoltak-e az inkább hagyományos receptet kedvelők.

Szent Márton kultuszának közép-európai emlékei címmel nyílt képzőművészeti kiállítás csütörtökön a Szombathelyi Képtárban, ahol több mint száz, a korai középkortól a 20. századig terjedő időszakból összeválogatott eredeti műtárgy - festmény, grafika, szobor, pecsét, könyv, ötvösmunka, textil - segítségével mutatják be Szent Márton életét.

A hortobágyi pusztán az októberi természet leglátványosabb produkciója a daruvonulás, amikor egyszerre akár több ezer madarat is láthatunk a magas égen szárnyalni. Olyanok a darvak ilyenkor, mintha tudnák: egy grandiózus színielőadás főszereplői ők, amely az égen játszódik, s amelyben statisztaszerepet kapott a nap is.

Kácsor Zsolt | Népszabadság | 2008. október 20.

A daruvonulás ugyanis alkonyatkor igazán megrendítő, azokban az órákban, amikor a madarak az éjszakai szálláshelyükre szállnak, és a vöröslő nap mutatja nekik az utat.

A napokban mi is útra keltünk egy szakavatott vezetővel, hogy a pusztában barangolva minél alaposabban megfigyelhessük ezeket a méltóságteljes tartású állatokat. Nagyon közel persze nem lehet hozzájuk menni, hiszen a közeledő járművek látványára a szántáson, gyepen táplálékot kereső madarak riadt krúgásokat hallatva azonnal felröppennek. De így, távolodva is szépek. A Hortobágyi Nemzeti Parkban dolgozó kísérőnk meséli, hogy már évtizedek óta minden ősszel megcsodálja a daruhúzást, a napokban azonban olyasmit látott, amitől még neki, a sokat látott természetjárónak is elakadt a lélegzete. Megpillantott három vadászó rétisast, amint egymással kiválóan együttműködve kiválasztottak egy gyengébb darvat a csapatból, majd nekiestek, kergetni kezdték, és levadászták.

Gyógykúra a föld mélyében

Észak-Magyarországon nemcsak a vizek rendelkeznek gyógyító erővel, hanem a levegő is: a barlangok klímája alkalmas a légúti betegségek orvoslására. Az Aggteleki-karszt barlangjait, illetve a lillafüredi Szent István-barlangot sokan kifejezetten gyógyászati céllal keresik fel – míg mások a különleges extrém túrák miatt.

A Gömör-tornai-karszt területén található Aggteleki Nemzeti Park számos egyedülálló természeti és kultúrtörténeti értékkel büszkélkedhet, nem véletlenül lett 1995-ben a világörökség része. A víznyelő barlangok, a forrás-, a cseppkő-, a kristály-, a jég- és a patakos barlangok, zsombolyok és egyéb karsztjelenségek tömeges előfordulása, sajátos élőviláguk, valamint a régészeti és páratlan őslénytani leletek, illetve együttes jelenlétük a nem is túlságosan nagy kiterjedésű karsztvidéken, egyedülálló a világon.