legifoto

Hiller István oktatási és kulturális miniszter, valamint Ertugrul Günay török kulturális miniszter felavatta a Thököly-emlékházat a törökországi Kocaeliben (régi nevén Izmitben). A tárcavezető emellett tárgyalásokat folytatott a török közoktatási miniszterrel, és találkozik az isztambuli európai kulturális fővárosi bizottság vezetőjével.

Az idei szezonban, márciustól novemberig közel háromszor annyian látogatták meg az Ipolytarnóci Ősmaradványok Természetvédelmi Területet, mint a múlt év azonos időszakában: 57 ezren voltak kíváncsiak idén hazánk ősvilági Pompejiére.

Az út hossza 1128 kilométer és 200 méter. Ritkán járt szakaszait időről időre visszaveszi az erdő, a Budapest határában húzódó ösvényeit viszont szeméthegyekkel és építési törmelékkel "kövezték ki" látogatói. A rendszerváltás óta több mint ötvenezren vágtak neki, a rekordot egy békéscsabai sportember tartja, aki tizenhét nap alatt végigfutotta. A többség néhány résztáv után feladta, a végállomásra évente csupán hetven-száz túrázó érkezik meg. Az Országos Kéktúrát ötvenhét év alatt négyezer-négyszázan járták végig.

Romhányi Tamás | Népszabadság | 2008. november 15.

Az út hossza 1128 kilométer és 200 méter. Ritkán járt szakaszait időről időre visszaveszi az erdő, a Budapest határában húzódó ösvényeit viszont szeméthegyekkel és építési törmelékkel "kövezték ki" látogatói. A rendszerváltás óta több mint ötvenezren vágtak neki, a rekordot egy békéscsabai sportember tartja, aki tizenhét nap alatt végigfutotta. A többség néhány résztáv után feladta, a végállomásra évente csupán hetven-száz túrázó érkezik meg. Az Országos Kéktúrát ötvenhét év alatt négyezer-négyszázan járták végig.

» Képgaléria

2008. november 21-én és 22-én rendezik meg az idei Érmindszenti zarándoklatot Szatmárnémetiben és Adyfalván. (KultúrPont)

Nagy tisztelete van a szőlőnek és a bornak az Alpokalján a történelmi Soproni Borvidékhez tartozó Kőszeg-Csepreg- Vaskeresztes háromszögben. Most szombaton például borbált rendeznek, bormestert választanak. A rendezvényeket fényes külsőségek közt az Európai Borlovagrend legátusának közreműködésével Kőszegen a Borbarát Hölgyek Egyesülete szervezi.

Györe Zoltán | Népszabadság | 2008. november 10.

A múzeum római kori zsidó sírköveket is őriz

A régi pesti zsidó negyedet három zsinagóga - a Dohány, a Kazinczy és a Rumbach utcai - fogja közre. A három vallási irányzatot képviselő zsidó templom körül épültek ki a XIX-XX. században a pesti zsidóság közösségi, kulturális és igazgatási központjai. Ugyanezt a területet 1944-ben a fasiszták gettónak jelölték ki, fallal vették körül, és mintegy 70 ezer, javaitól és jogaitól megfosztott zsidót kényszerítettek oda.

Gál Zsuzsa | Népszabadság | 2008. október 20.

Dohány utcai zsinagóga

Nem csupán gyönyörű tájat, de érdekes szellemi kalandtúrát is kínál az utazónak az Ipoly völgye és a Cserhát. Irodalmi vidék ez, amely költőket, írókat ihletett meg.

Tarnóczi László | Népszabadság | 2008. október 20.

Praznovszky Mihály irodalomtörténész javaslatát megfogadva Horpácsról vágok neki az útnak, amely Mikszáth, Krúdy, Madách, Balassi nyomába szegődve kacsáztat a mai országhatárt jelentő Ipolyon át hol az egykor Mikszáthfalvának is nevezett Szklabonyára, hol pedig Gács tetszetős várkastélyába. Sőt akár tovább is, akár Zólyom várába, vagy visszavisz a szelíd dombokkal és kanyargós utakkal teli Cserhátba. A farzsebbe még a Nógrád Megyei Természetjáró Szövetség igazolófüzetét is beteszem, hisz az irodalmi túra végén egy kitűző lehet a jutalmam - csak valami módon, múzeumi pecséttel, esetleg a helyi üzletben vásárolt csoki blokkjával igazolnom kell, hogy autóval, motorral, kerékpárral, gyalog vagy kisvonattal valóban bejártam ezt a vidéket.

Hajóroncs Salineddánál
2009 januárjában lép érvénybe a víz alatti kulturális örökségek védelméről szóló UNESCO egyezmény. (UNESCO)

2008 októberében hagyták jóvá a vízalatti kulturális örökségek védelméről szóló UNESCO egyezményt. A megállapodás 2009. január 2-ától lép érvénybe.

A reneszánsz utak - virtuális találkozások című kiállítással a Petőfi Irodalmi Múzeum arra tesz kísérletet, hogy a Reneszánsz Év alkalmából hidat építsen a hajdani tudósok, írók, költők szellemi világa, műveltségének forrásai és a ma rendelkezésünkre álló ismeretszerzési technikák, vizuális eszközök között.

A faluban működik a becsületkassza

Ilyentájt hetekig tartó népvándorlás kerekedik a szubalpin klímájáról híres kistérségben, főleg Velemben. Ki-ki megkóstolná a helyben parázson vagy nyílt lángon sütött csemegét, melynek még az illata is nyálcsorgató.

Györe Zoltán | Népszabadság | 2008. október 20.

Nem véletlen, hogy egykor még a bécsi udvarba is szállították a süteménybe vagy kacsába valót.
A népünnepélyt jelzi, hogy a kistelepülésen minden háznál hetekkel-hónapokkal előbb készülnek arra, hogy vendég láttán frissen ropogósra süssék a válogatott, jól megvágott szemeket, és süteményeket készítsenek. A méhészek például üvegbe zárva árulják a természetből szorgos rovarok által összehordott kincsüket. Van, aki gesztenyemézes pálinkával is traktálja a vendéget. Ki is tesznek a gazdák mindent a ház elé a kisszékre egy dunsztosüveg kíséretében, hogy abba tegyék az elcsábult vevők a pénzt. Ha hiszik, ha nem, működik a becsületkassza.

Tapasztalat az is, hogy a gesztenyeünnep ma már túlnőtt a kistérségen. Ezt bizonyítja, hogy nemrég a tíz "műfajban" meghirdetett - pudingtól a krémesig - gesztenyés sütemények versenyét egy körmendi háziasszony nyerte meg hagyományos habos, gesztenyés finomságával. Persze olyan is volt, aki gesztenyés vadpörköltet főzött bográcsban. Arról azonban nem szól a fáma, hogy tunkoltak-e az inkább hagyományos receptet kedvelők.

Szent Márton kultuszának közép-európai emlékei címmel nyílt képzőművészeti kiállítás csütörtökön a Szombathelyi Képtárban, ahol több mint száz, a korai középkortól a 20. századig terjedő időszakból összeválogatott eredeti műtárgy - festmény, grafika, szobor, pecsét, könyv, ötvösmunka, textil - segítségével mutatják be Szent Márton életét.

A hortobágyi pusztán az októberi természet leglátványosabb produkciója a daruvonulás, amikor egyszerre akár több ezer madarat is láthatunk a magas égen szárnyalni. Olyanok a darvak ilyenkor, mintha tudnák: egy grandiózus színielőadás főszereplői ők, amely az égen játszódik, s amelyben statisztaszerepet kapott a nap is.

Kácsor Zsolt | Népszabadság | 2008. október 20.

A daruvonulás ugyanis alkonyatkor igazán megrendítő, azokban az órákban, amikor a madarak az éjszakai szálláshelyükre szállnak, és a vöröslő nap mutatja nekik az utat.

A napokban mi is útra keltünk egy szakavatott vezetővel, hogy a pusztában barangolva minél alaposabban megfigyelhessük ezeket a méltóságteljes tartású állatokat. Nagyon közel persze nem lehet hozzájuk menni, hiszen a közeledő járművek látványára a szántáson, gyepen táplálékot kereső madarak riadt krúgásokat hallatva azonnal felröppennek. De így, távolodva is szépek. A Hortobágyi Nemzeti Parkban dolgozó kísérőnk meséli, hogy már évtizedek óta minden ősszel megcsodálja a daruhúzást, a napokban azonban olyasmit látott, amitől még neki, a sokat látott természetjárónak is elakadt a lélegzete. Megpillantott három vadászó rétisast, amint egymással kiválóan együttműködve kiválasztottak egy gyengébb darvat a csapatból, majd nekiestek, kergetni kezdték, és levadászták.

Gyógykúra a föld mélyében

Észak-Magyarországon nemcsak a vizek rendelkeznek gyógyító erővel, hanem a levegő is: a barlangok klímája alkalmas a légúti betegségek orvoslására. Az Aggteleki-karszt barlangjait, illetve a lillafüredi Szent István-barlangot sokan kifejezetten gyógyászati céllal keresik fel – míg mások a különleges extrém túrák miatt.

A Gömör-tornai-karszt területén található Aggteleki Nemzeti Park számos egyedülálló természeti és kultúrtörténeti értékkel büszkélkedhet, nem véletlenül lett 1995-ben a világörökség része. A víznyelő barlangok, a forrás-, a cseppkő-, a kristály-, a jég- és a patakos barlangok, zsombolyok és egyéb karsztjelenségek tömeges előfordulása, sajátos élőviláguk, valamint a régészeti és páratlan őslénytani leletek, illetve együttes jelenlétük a nem is túlságosan nagy kiterjedésű karsztvidéken, egyedülálló a világon.

Bodrogközi kirándulás

Őseink nyomdokain járva felfedezhetjük az őszi Bodrogköz ilyenkor különösen színpompás vidékét.

Sárospataktól kelet felé, a szlovák határ mentén haladó úton több honfoglalás kori emléket találunk.

Karos település határában tárták fel az egyik legjelentősebb magyarországi honfoglalás kori temetőt, amely teljesen új megvilágításba helyezte a térség IX–X. századi múltját. A szokásos leletek mellett díszes szablyák, övveretek, tarsolylemezek, sok pénzérme került elő, ez arra utal, hogy a X. század első felében a magyar nagyfejedelmek valamelyike és kísérete, vezérei, harcosai laktak e tájon. Az ősök emlékét ma a honfoglalás kori régészeti parkhoz tartozó rekonstruált temető őrzi, amely szabadon látogatható.

35 ország világörökségi helyszíneiről készült felvételeket tartalmaz az UNESCO és az Our Place online fotógaléria könyvsorozatának nemrégiben megjelent első tagja. (UNESCO)

Megjelent az UNESCO Kulturális Örökségvédelmi Hivatala és az Our Place online fotógaléria közös, tíz részes könyvsorozatának első tagja, a Places of Wonder and Discovery (Csodálatos, felfedezésre váró helyek). A kiadvány 350 felvételt tartalmaz 35 ország világörökségi helyszíneiről. A nagy felbontású fotók az Örökségvédelmi Hivatal és az Our Place weboldalán is elérhetők.