A 84-es fõúttól nem messze, Répcelaktól kb. 10 kilométer távolságra találhatjuk Uraiújfalut, amely település több alkotó emlékét is õrzi. Uraiújfalu Árpád-kori település, elsõ okleveles említése 1221-bõl ismert. A községhez 1970-ben csatolták az 1342-tõl ismert Szentivánfát, amelynek római katolikus templomában keresztelték 1804. április 16-án Bezerédj Amáliát, a magyar gyermekirodalom úttörõjét, pedagógiánk érdemes egyéniségét.


uraiújfalu


Bezerédj Amália 17 esztendõs koráig, férjhezmeneteléig a falu lakója, utána haláláig férje birtokán, a Tolna megyei Hidján élt. Itt írta meg Flóri könyve címû kis munkáját, a magyar gyermekirodalom egyik alapvetõ mûvét, amely amellett, hogy a XIX. században 16 kiadást ért meg, nem kisebb alkotónak, mint Benedek Eleknek adott ösztönzést a gyermekirodalom mûveléséhez. Uraiújfalu központjából Sárvár, Celldömölk irányába haladva Szelestey László szülõházát, emléktábláját találhatjuk.


uraiújfalu


Szelestey 1821-ben született Uraiújfaluban, miként Bezerédj Amáliát, õt is a szentivánfai templomban keresztelték. Részt vett a szabadságharcban, az abszolutizmus idején Pesten szerkesztõje volt a Szépirodalmi Közlönynek (1856-1858), majd a Szépirodalmi Albumnak (1858). 1860-tól Vas vármegye fõjegyzõje, majd 1861-tõl országgyûlési képviselõje volt, 1871-tõl a vármegye tanfelügyelõjévé nevezte ki br. Eötvös József miniszter. Versei, cikkei jelentek meg pl. az Athenaeum, a Pesti Divatlap, a Hölgyfutár, a Szépirodalmi Közlöny címû lapokban. Tovább haladva Ostffyasszonyfa, Celldömölk felé, Uraiújfalu határában a település evangélikus temploma és temetõje érdemli meg a figyelmet.


uraiújfalu


A templomban szolgált és a temetõben nyugszik Döbrentei Lajos, aki 1814-tõl 1840-ig volt lelkésze az uraiújfalui evangélikus gyülekezetnek. Az õ fia volt Döbrentei Gábor, a reformkor kiemelkedõ irodalmára, az Erdélyi Muzéum címû folyóirat létrehozója és szerkesztõje, azé a folyóiraté amelynek a magyar irodalom közvetve Katona József Bánk bánját köszönheti. Döbrentei Gábor többször meglátogatta édesapját Uraiújfaluban; legemlékezetesebb látogatása a br. Wesselényi Miklóssal közös 1814. évi volt, amikor Uraiújfaluból Dukába vitt Döbrentei útja - ettõl a látogatástól datáljuk Dukai Takács Judit költõvé válását.

Forrás:
http://www.bdmk.hu/emlekhelyek/

http://kulturalis-ut.lap.hu
http://dia.lap.hu
http://budapestifotos.lap.hu
http://fekete-feher-foto.lap.hu
http://fenykepezogep.lap.hu
http://foto.lap.hu
http://legifoto-konyv.lap.hu
http://magyarfotos.lap.hu
http.//muterem.lap.hu
http://muzeumshop.lap.hu
http://objektivek.lap.hu
http://anaglif.lap.hu
http://legiregeszet.lap.hu
http://utazasimagazin.lap.hu


© Civertan Stúdió Budapest (Társblog: www.civertan.blogter.hu)