Magyarország első ipari műemléke, az újmassai faszéntüzelésű nagyolvasztó, közismert nevén az ún. „őskohó” története a 18. századra nyúlik vissza. Fazola Henrik lakatos mester – akinek világhírű rokokó stílusú alkotásai Egerben találhatók – 1770-ben Miskolc-Ómassa területén, Mária Terézia engedélyével az általa felfedezett bányákra, illetve a térségben található hatalmas erdőségekre alapozva vasművet épített.


kohó


Fia Frigyes, aki kiemelkedő eredményeket ért el a hazai acélgyártás megteremtésében, előbb a Garadna patak mentén 1810-1812 között megépített egy duzzasztógátat, mellyel létrejött a Hámori tó, majd 1813-ban Újmassán egy korszerűbb kohót, vasművet telepített. A kohó, mely 1831-ben átépítésre került, az 1870-ben Miskolc és Diósgyőr között telepített vasgyár üzembe helyezése után, 1872-ben fejezte be működését.
A következő évtizedek során romba dőlt nagyolvasztót a diósgyőri kohászati üzemek hathatós támogatásával a XX. század közepén rekonstruálták, részben eredeti formájában helyreállították. Az építmény Magyarország legrégibb ipari műemlékeként vált közismertté hazánkban és határainkon túl.

Forrás:
http://www.kohmuz.t-online.hu

http://kulturalis-ut.lap.hu
http://dia.lap.hu
http://budapestifotos.lap.hu
http://fekete-feher-foto.lap.hu
http://fenykepezogep.lap.hu
http://foto.lap.hu
http://legifoto-konyv.lap.hu
http://magyarfotos.lap.hu
http.//muterem.lap.hu
http://muzeumshop.lap.hu
http://objektivek.lap.hu
http://anaglif.lap.hu
http://legiregeszet.lap.hu
http://utazasimagazin.lap.hu


© Civertan Stúdió Budapest (Társblog: www.civertan.blogter.hu)