A régi pesti zsidónegyed és a világörökség I.
Michel Polge missziójelentése
2007. november 4. és 7. között a Világörökség Magyar Nemzeti
Bizottsága és Budapest Főváros meghívására, az ICOMOS (Műemlékek és
Műemléki Együttesek Nemzetközi Tanácsa) felkérésére Budapesten járt
Michel Polge francia urbanista-főépítész. A helyszíni, tényfeltáró
kiküldetés, misszió célja az volt, hogy értékelje a régi pesti
zsidónegyed örökségi értékeinek megőrzését, állapotának alakulását;
a bontási/új-építkezési munkálatokkal kapcsolatos panaszok
megalapozottságát. Kiemelten annak a megállapítása, hogy ezek a
munkálatok összeegyeztethetőek-e, vagy sem azzal a ténnyel, hogy a
városrész a budapesti világörökségi terület védőzónájába
tartozik.
A misszió-jelentés indító megállapítása az, hogy a régi zsidónegyed
esetében nincs komoly akadálya a rehabilitációnak: a negyedet ugyan
leromlott állapot, sőt néha egészségtelen lakókörülmények is
jellemzik, azonban nincsenek olyan komoly szerkezeti problémák,
amelyek miatt ne kerülhetne sor rehabilitációra.
A jelentés sajnálkozással állapítja meg, hogy a bontások a régi
zsidónegyed XIX. és XX. században épült nagyméretű és nagy értéket
képviselő épületeit érintik. Az ingatlanfejlesztéssel foglalkozó
befektetők jellemzően a következőképp járnak el:
• a kerületi önkormányzatoktól megvásárolják a „foghíjakat” vagy a
beépített területeket
• vállalják, hogy a lakókat másik épületbe költöztetik
• a régi épületeket lebontják
• új épületeket építenek a szabályozás által megengedett - a
magasságot, a sűrűséget illető (szintterületi mutató) - beépítési
jog maximális kihasználásával
• a lakásokat eladják: a vásárlók igen gyakran magánszemélyek, akik
ezáltal magyarországi ingatlanbefektetéseket végeznek.
A szakértői vélemény szerint a bontási/új építkezési munkálatok
problémát jelentenek, a világörökség szempontjából, Azaz nem
egyeztethetőek össze a terület világörökségi státuszával. A
lebontott épületek építészeti és urbanisztikai minőséget
képviseltek, és a gazdasági érdekeken kívül semmi nem indokolta
azt, hogy ezeket az épületeket lebontsák: az épületek eltűnése
komoly veszteséget jelent; a lebontottak helyébe került új
építményeket olyan magassági és sűrűségi értékek jellemzik, amelyek
következtében elvész a negyed eredeti "jó tulajdonsága":
szellőssége világossága.
A jelentés rámutat: nem elhanyagolható az a tény sem, hogy a
lebontottak helyében emelt új épületek építészeti minőség
szempontjából hagynak kívánnivalót maguk után: egyfajta "színtelen,
szagtalan" építészet képviselnek. Pedig a nagy örökség-értékű
területen joggal elvárható, hogy minőségi kortárs építészet
szülessék. A bontási/új-építkezési munkálatok jól szemléltetik,
hogy a régi zsidónegyedre vonatkozó hatályos városfejlesztési
szabályozás nem felel meg a világörökségi védőzóna
követelményeinek.
A szakértő a város működésével kapcsolatosan további komoly
problémának tartja, hogy az újonnan épülő lakások (amelyet külföldi
befektetők vásárolnak meg), jelentős része hosszútávon üresen
marad, s ez a tény a városrész érdekeivel ellentétes.
Összegezve: a bontások/új építkezések egyértelműen sajnálatosak, és
Világörökségi Listára felvett helyszín esetében elfogadhatatlanok.
Az új építkezések az építészeti minőség tekintetében, valamint
urbanisztikai szempontból vitathatók, csökkentik a helyszín
örökség-értékét, az üresen álló új lakások sokasága rossz hatással
van a "jó városműködésre".
A jelentés részletesen kifejti, hogy a régi zsidónegyedben zajló
bontásokhoz/új-építkezésekhez kapcsolódó problémák különböző
természetűek: szabályozásiak, urbanisztikaiak, kulturálisak,
szociálisak, örökségvédelmiek. Megállapítja, hogy rossz nyomon
járna, ha nem tenne különbséget ok és okozat között. Ezért a
jelentés alapüzenete: a zsidónegyedben folyó
bontások/új-építkezések által okozott problémák gyökere elsősorban
nem az örökségvédelemmel kapcsolatos, hanem mindenek előtt
gazdasági jellegű. A bontások/új-építkezések nem önmagukban
jelentik az alapvető problémát; ezek csupán tünetei annak a
szakértő által már eredetileg is feltételezett gazdasági jellegű
problémának, amelynek megalapozottságáról missziója során
meggyőződött.
Javaslatait, amelyek a bontások állapota szerint különböző
irányúak, ennek alapján teszi:
A befejezett bontásokat már csak sajnálni lehet , ami megtörtént,
azt sajnos nem lehet meg nem történtté tenni. A jelentés különösen
nehezményezi a budapesti gettófal utolsó maradványának elbontását.
Ahogy írja, egy olyan városnegyed, amely Raoul Wallenberg és Carl
Lutz emlékét is őrzi, pontosan fel kell tárni a régi gettófal
helyét, hogy "látható emléke" maradjon a tragédiának. A jelentés
utal arra, hogy erre a fölvetésre a KÖH képviselői azonnal
pozitívan reagáltak.
A még meg nem kezdett, de engedélyezett bontások esetében azt
javasolja, hogy az állam nevében a Kulturális Örökségvédelmi
Hivatal a lehető legrövidebb időn belül nézze át és vizsgálja felül
az összes olyan, már kiadott bontási engedélyt, amelyek esetében a
bontási munkálatok még nem kezdődtek meg. Olyan egyedi megoldást
kell keresni, amely megfelel a bontási engedély birtokosának is,
akit a veszteségért igazságos módon kárpótolni kell. A méltányos
kártérítés kieszközlését a szakértő szintén a KÖH feladatának
látja.
Olyan épületek potenciális bontásával kapcsolatosan, amelyekre még
nincs bontási engedély : azonnali hatállyal érvénybe lépő
moratórium elrendelését látja szükségesnek arra az időre, amíg az
örökségi szempontokat tiszteletben tartó új városrendezési terv -
minden érdekelt fél támogatásával - el nem készül.
Az ICOMOS szakértőjének véleménye szerint a lehető leghamarabb meg
kell alkotni egy új, a régi zsidónegyed igényeihez igazított
városrendezési tervet, amely megfelel a világörökségi kihívásoknak,
ugyanakkor realista. Ahogy fogalmaz: "ugyanolyan értelmetlen egy
igen értékes örökséget lebontani hagyni, mint egy olyan restriktív
tervet elfogadni, amely ellehetetlenítene minden, a régi
zsidónegyed jobbítását célzó kezdeményezést."
Forrás:
http://www.koh.hu/
www.kolostor.lap.hu
www.palos.lap.hu
www.szentek.lap.hu
www.kulturalis-ut.lap.hu
www.civertan.hu/kartyak.htm
www.var-webaruhaz.hu
www.erodtemplom.lap.hu
www.fatemplom.lap.hu
www.pusztatemplom.lap.hu
www.rotunda.lap.hu
www.zsinagoga.lap.hu
www.rabbi.lap.hu
© Civertan Stúdió Budapest (Társblog: www.civertan.blogter.hu)