A Gótikus út a rimaszombati járásban és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében mutatja be a gótikus falfestészet kincseit, a Sajó-Rima Eurorégió egyik közös programjaként. Bejárva a Szlovák Érchegység hegyeit-völgyeit, az Aggteleki-karszt és az Ó-Bükk vadregényes tájait, elvezet az egyházi és világi műemlékekhez, régi gótikus templomokhoz, és megmutatja a régi mesterek falfestményeit, művészeti alkotásait.

Állomásai:

Tiszolc (Tisovec) , Rimabreznó (Rimavské Brezovo) , Kiéte (Kyjatice) , Kraszkó (Kraskovo) , Rimabánya (Rimavská Baňa) , Orlajtörék (Malé Teriakovce) , Rimaszombat (Rimavská Sobota) , Jánosin (Rimavské Janovce) , Rimaszécs (Rimavská Seč) , Zsíp (íp) , Rudabánya , Tornaszentandrás , Szalonna , Rakacaszend , Szentsimon , Vizsoly.

Szalonna a honfoglaló Őrsúr nemzetség egyik ágának szálláshelye volt. A templomra vonatkozó első okleveles emlékünk a pápai tizedjegyzékben maradt fent. A Szent Margit tiszteletére szentelt egyházát említik 1332-ben. Az 1339-ből származó oklevél Szalonnai Istvánt és családját említi. Szalonna később a szendrői uradalom része lett, mely 1659-ben Wesselényi Ferenc nádoré.


Szalonnán 1589 alakult meg a protestáns gyülekezet. Az egyhajós keletelt középkori templom átalakított állapotban maradt ránk. Jelenlegi formája köríves szentéllyel épült körtemplom bővíttéséből származik. A körtemplom szentélye egészében áll, hajóját a nyugati oldalon a bővítés során elbontották. A körtemplomból kialakított szentélyt félköríves diadalív választja el a kissé deformált négyzet alapú hajótól.

A templom fontos értékei a belső falfelületen feltárt és bemutatott falfestmény sorozatok. A legkorábbi falképek az első vakolatra, alapozás nélkül felvitt felszentelési keresztek. A templom építését követő időben került a falra névadójának, az aszíriai eredetű Antiochiai Szent Margit legendáját bemutató freskósorozata.A névadó, a legenda szerint az antiochiai pogány pap keresztény lánya, akinek miután Olybrius helytartó szerelmét elutasította, az úr parancsára változatos kínzások közepette kellett meghalnia.


A diadalívet díszítő képeket Szepesi András készítette 1426-ban. Középen az isten bárányát, kétoldalt erős zöld, vörös, okker és fekete domináló szinekkel a prófétákat festette meg. A feliratok alapján a sor: Enoch, Árahám, Dávid, Isten báránya, Jeremiás, Dániel, Éliás. A szentély belső apszisán a 12 apostolt festették meg de ezek sajnos elpusztultak. A falképeken az olasz trecento közvetett, vagy közvetlen hatása érezhető.

Fotók: Civertan Stúdió


© Civertan Stúdió Budapest (Társblog: www.civertan.blogter.hu)