Kastélyút, Füzérradvány Károlyi-kastély
A Károlyi-kastély légifotói a Civertanon: www.civertan.hu/legifoto/legifoto.php?page_level=189
A füzérradványi kastély épülete
átmenet a neoreneszánsz és a romantika között. Az F alaprajzú
épület déli és keleti szárnya emeletes, északi keresztszárnya
földszintes, ezek határolják a kőmellvéddel elzárt díszudvart.
A kastély legkarakterisztikusabb része a park felé néző keleti
oldal főhomlokzata, mely középen loggiával és Károlyi Ede által
tervezett nyolcszög alaprajzú, vékony, magas toronnyal van
ellátva.
Az északi szárny különlegessége az apszisos nagyterem. Az 1897-1907
között újjáépült déli szárny földszintjén impozáns tereket
alakítottak ki. Az udvari oldalon helyezkedik el a hosszú,
földszinti terem, az ún. márványfolyosó, melynek terét
kannelúrázott pilaszterek hordozta gipszrabic boltozat fedi.
Innen nyílik a teknőboltozatos nagy szalon, térelválasztó elemként
két nagy csavart vörösmárvány oszlop szolgál. A déli szárnyban
helyezkedtek el a reprezentáció legfontosabb terei és a grófi
lakószobák is.
Az északi keresztszárny egyetlen nagy terme a télikert volt, ennek
folytatásában helyezték el a kastély lakóinak ellátását szolgáló
helyiségeket. A keleti homlokzat loggiájának emeletét később
beüvegezték, így az épület ezen része zártabb lett. A déli szárny
termeiben bútorokat helyeztek el, jelenleg múzeumként üzemel.
A radványi kastély belsőépítészeti kialakítása 1898-tól vett
lendületet, amikor Károlyi László és felesége, gróf Apponyi
Franciska antik és értékes tárgyak szisztematikus gyűjtésébe
kezdett a kastély számára.
A grófi házaspár évekig járta az itáliai műkereskedéseket, azzal a
céllal, hogy igazi reneszánsz otthont alakítsanak ki a radványi
kastélyban. A vásárlások mellett a hajdani Rákóczi-javakból is
kerültek tárgyak a füzérradványi enteriőrökbe.
A földszint neoreneszánsz jellegű márványfolyosóján reneszánsz
asztalokat, faragott, bőrrel, textillel kárpitozott, változatos
kialakítású székeket helyeztek el. Kandalló majdnem minden szobában
volt.
A kastély berendezését reneszánsz szekrények, keleti szőnyegek,
kőfaragványok, aranyozott tükrök, ágyak, csillárok, agancsok,
állatbőrök, családi képek mellett számos különleges tárgy
gazdagította. A kastély berendezésének egy része elkallódott, de
néhány megmaradt kiváló darab 1949-ben Sárospatakra került,
jelenleg a sárospataki Rákóczi Múzeum gyűjteményében látható.
A kastély körüli, erdőből kialakított park 1975 óta
természetvédelmi terület, csodálatos arborétum.
Borsod-Abaúj-Zemplén megye legszebb és legnagyobb parkja. Az
1930-as évek végéig Európa szerte híres park volt, utána azonban a
feledés homályába merült.
A park kialakulása hosszú időre nyúlik vissza. A XIX. század
közepén, az addigi gyümölcsöskertből angol stílusú parkot
alakítottak ki. A XIX. század végén egy Paradeiser nevű német
kertész gondozta a parkot. 1906-ban Zinke Ferenc vette át a
parképítés irányítását.
Zinke az angol parképítési stílust kedvelte. Nagy kiterjedésű
tisztásokat alakított ki, melyeket hálózatba ültetett ligetes
facsoportok törtek meg. A kertészetnek külön melegháza is volt,
melyben a virágágyásokba való növényeket nemesítették.
A fa és cserjefajokat úgy válogatták össze, hogy az év minden
szakaszában esztétikai élményt nyújtsanak. Külön ékességként
szolgált a két tó, a kisebbiket a kastély szállóvá alakításakor
fürdőmedencévé építették át, fehér és kék színű csempével.
A nagyobb tavat egykor "Halastónak" nevezték. A tavakat sétaút
vette körül, a víztükrön vízimadarak találtak maguknak otthont. A
park madár-és állatvilága is igen gazdag volt.
Zinke Ferenc 1947-ig gondozta a parkot, ezután a növényzet egy
része elvadult, a távoli kilátást biztosító nyiladékok benőttek. A
nagy tó ma mocsaras terület. Az ötvenes évektől a tisztásokat
beültették kisebb facsoportokkal, így megtört a park harmóniája,
szellőssége. A védelem alatt álló 140 ha park területéből ma a
kastélyhoz tartozó, elkerített rész 15 ha.
Forrás: www.kastelyutak.hu
